Legyen szó szezonális energiatárolásról vagy a zéró kibocsátású repülés nagy ígéretéről, a hidrogént régóta a szén-dioxid-semlegességhez vezető nélkülözhetetlen technológiai útnak tekintik. Ugyanakkor a hidrogén már most is fontos árucikk a vegyipar számára, amely jelenleg a legnagyobb hidrogén felhasználó Németországban. 2021-ben a német vegyi üzemek 1,1 millió tonna hidrogént fogyasztottak, ami 37 terawattóra energiának és a Németországban használt hidrogén körülbelül kétharmadának felel meg.

A német Hidrogén Munkacsoport tanulmánya szerint a vegyiparban a hidrogén iránti kereslet több mint 220 TWH-ra emelkedhet, mielőtt 2045-ben elérnék a kitűzött szénsemlegességi célt. A kutatócsoport a Vegyészmérnöki Társaság szakértőiből áll. és Biotechnológia (DECHEMA) és a Nemzeti Tudományos és Mérnöki Akadémia (acatech) azt a feladatot kapta, hogy dolgozzon ki egy ütemtervet a hidrogéngazdaság kiépítéséhez, hogy az üzleti, adminisztratív és politikai szereplők közösen megérthessék a hidrogéngazdaság és a hidrogéngazdaság lehetséges jövőbeli kilátásait. létrehozásához szükséges lépések. A projekt 4,25 millió eurós támogatásban részesült a Német Oktatási és Kutatási Minisztérium és a Német Gazdasági és Klímaügyi Minisztérium költségvetéséből. A projekt egyik területe a vegyipar (kivéve a finomítókat), amely évente mintegy 112 metrikus tonna szén-dioxid-egyenértéket bocsát ki. Ez Németország teljes kibocsátásának körülbelül 15 százalékát teszi ki, bár az ágazat a teljes energiafogyasztásnak csak körülbelül 7 százalékát adja.

Az energiafogyasztás és a kibocsátás közötti látszólagos eltérés a vegyiparban annak tudható be, hogy az ipar fosszilis tüzelőanyagokat használ alapanyagként. A vegyipar nemcsak a szenet, az olajat és a földgázt használja fel energiaforrásként, hanem ezeket az erőforrásokat nyersanyagként elemekre, elsősorban szénre és hidrogénre bontja le, hogy vegyi termékeket állítson elő. Az ipar így állít elő alapanyagokat, például ammóniát és metanolt, amelyeket aztán tovább dolgoznak műanyagokká és műgyantákká, műtrágyákká és festékekké, személyi higiéniai termékekké, tisztítószerekké és gyógyszerekké. Mindezek a termékek fosszilis tüzelőanyagokat tartalmaznak, sőt néhányuk teljes egészében fosszilis tüzelőanyagokból áll, és az üvegházhatású gázok elégetése vagy elfogyasztása teszi ki az ipar kibocsátásának felét, a másik fele pedig az átalakítási folyamatból származik.

A zöld hidrogén a fenntartható vegyipar kulcsa

Ezért még ha a vegyipar energiája teljes egészében fenntartható forrásokból származna is, az csak felére csökkentené a kibocsátást. A vegyipar több mint felére tehetné kibocsátását, ha a fosszilis (szürke) hidrogénről a fenntartható (zöld) hidrogénre váltana. Eddig a hidrogént szinte kizárólag fosszilis tüzelőanyagokból állítják elő. Németország, amely hidrogénének mintegy 5%-át megújuló forrásokból nyeri, nemzetközi vezető. 2045/2050-re Németország hidrogénigénye több mint hatszorosára, több mint 220 TWH-ra nő. A csúcsigény akár 283 TWH is lehet, ami a jelenlegi fogyasztás 7,5-szeresének felel meg.