Akár szezonális energiatárolásról, akár a nulla kibocsátású repülés nagy ígéretéről van szó, a hidrogént régóta a karbonsemlegességhez vezető nélkülözhetetlen technológiai útnak tekintik. Ugyanakkor a hidrogén már most is fontos árucikk a vegyipar számára, amely jelenleg Németország legnagyobb hidrogénfelhasználója. 2021-ben a német vegyi üzemek 1,1 millió tonna hidrogént fogyasztottak, ami 37 terawattóra energiának és a Németországban felhasznált hidrogén körülbelül kétharmadának felel meg.

A Német Hidrogén Munkacsoport tanulmánya szerint a vegyiparban a hidrogén iránti kereslet meghaladhatja a 220 TWH-t, mielőtt 2045-ben elérik a kitűzött karbonsemlegességi célt. A Vegyészmérnöki és Biotechnológiai Társaság (DECHEMA) és a Nemzeti Tudományos és Mérnöki Akadémia (acatech) szakértőiből álló kutatócsoport feladata egy hidrogéngazdaság kiépítésére vonatkozó ütemterv kidolgozása volt, hogy az üzleti, adminisztratív és politikai szereplők közösen megérthessék a hidrogéngazdaság lehetséges jövőbeli kilátásait és a létrehozásához szükséges lépéseket. A projekt 4,25 millió eurós támogatást kapott a német Oktatási és Kutatási Minisztérium, valamint a német Gazdasági és Klímavédelmi Minisztérium költségvetéséből. A projekt által lefedett területek egyike a vegyipar (a finomítók nélkül), amely évente körülbelül 112 tonna szén-dioxid-egyenértéket bocsát ki. Ez Németország teljes kibocsátásának körülbelül 15 százalékát teszi ki, bár az ágazat a teljes energiafogyasztásnak csak mintegy 7 százalékát teszi ki.

A vegyipari ágazat energiafogyasztása és kibocsátása közötti látszólagos eltérés az iparág fosszilis tüzelőanyagok alapanyagként való felhasználásának köszönhető. A vegyipar nemcsak szenet, olajat és földgázt használ energiaforrásként, hanem ezeket az erőforrásokat alapanyagként elemekre, elsősorban szénre és hidrogénre bontja le, hogy azokat újrahasznosítva vegyipari termékeket állítson elő. Így állít elő az iparág olyan alapanyagokat, mint az ammónia és a metanol, amelyeket aztán műanyagokká és műgyantákká, műtrágyákká és festékekké, személyi higiéniai termékekké, tisztítószerekké és gyógyszerekké dolgoz fel. Mindezek a termékek fosszilis tüzelőanyagokat tartalmaznak, sőt, némelyikük teljes egészében fosszilis tüzelőanyagokból áll, az üvegházhatású gázok elégetése vagy felhasználása az iparág kibocsátásának felét teszi ki, a másik fele pedig az átalakítási folyamatból származik.

A zöld hidrogén a fenntartható vegyipar kulcsa

Ezért, még ha a vegyipar energiája teljes egészében fenntartható forrásokból származna is, a kibocsátás csak a felére csökkenne. A vegyipar több mint a felére csökkenthetné kibocsátását, ha a fosszilis (szürke) hidrogénről a fenntartható (zöld) hidrogénre váltana. A mai napig a hidrogént szinte kizárólag fosszilis tüzelőanyagokból állították elő. Németország, amely hidrogénszükségletének körülbelül 5%-át megújuló forrásokból szerzi be, nemzetközi vezető szerepet tölt be. 2045/2050-re Németország hidrogénigénye több mint hatszorosára, több mint 220 TWH-ra fog nőni. A csúcskereslet akár 283 TWH is lehet, ami a jelenlegi fogyasztás 7,5-szeresének felel meg.