A bevonatgyártók elmondták, hogy a vízzel hígítható bevonatok az emulziókból, mint filmképző anyagokból készült bevonatokat jelentik, amelyekben az oldószer alapú gyantákat szerves oldószerekben oldják, majd emulgeálószerek segítségével erős mechanikai úton a gyantákat vízben diszpergálják. az emulziók képzéséhez szükséges keverés, az úgynevezett utóemulzió, az építés során vízzel hígítható.
A vízben oldódó gyantához kis mennyiségű emulzió hozzáadásával előállított festék nem nevezhető latexfestéknek. Szigorúan véve a vízzel hígító festéket nem nevezhetjük latexfestéknek, de megegyezés szerint latexfestéknek is besorolják.
A vízbázisú bevonatok előnyei és hátrányai
1. A víz oldószerként való használata sok erőforrást takarít meg. Az építkezés során elkerülhető a tűzveszély, és csökken a levegőszennyezés. Csak kis mennyiségű alacsony toxikus alkohol-éter szerves oldószert használnak, ami javítja a munkakörnyezet feltételeit.
2. A közönséges vízbázisú festék szerves oldószere 10% és 15% között van, de a jelenlegi katódos elektroforetikus festéket 1,2% alá csökkentették, ami nyilvánvalóan csökkenti a környezetszennyezést és az erőforrásokat.
3. A diszperziós stabilitás erős mechanikai erővel szemben viszonylag gyenge. Ha a szállító csővezetékben az áramlási sebesség nagymértékben változik, a diszpergált részecskék szilárd részecskékké préselődnek, ami a bevonófilmen lyukasztást okoz. Szükséges, hogy a szállító csővezeték jó állapotban legyen, és a csőfal hibamentes legyen.
4. Erősen korrozív a bevonóberendezésekre. Korrózióálló bélésre vagy rozsdamentes acél anyagokra van szükség, és a berendezés költsége viszonylag magas. A szállítócsővezeték korróziója és fémoldódása kicsapódást és diszpergált részecskék lyukacsosodást okozhat a bevonófilmen, ezért rozsdamentes acél csöveket is használnak.
Festékgyártók befejező felhordása és kivitelezési módja
1. Állítsa be a festéket megfelelő permetezési viszkozitásra tiszta vízzel, és mérje meg a viszkozitást Tu-4 viszkoziméterrel. A megfelelő viszkozitás általában 2-30 másodperc. A festékgyártó azt mondta, hogy ha nincs viszkoziméter, akkor vizuális módszerrel vasrúddal megkeverhetjük a festéket, 20 cm magasságig keverhetjük, és megállhatunk megfigyelni.
2. A légnyomást 0,3-0,4 MPa és 3-4 kgf/cm2 között kell szabályozni. Ha a nyomás túl alacsony, a festék nem porlasztja jól, és a felület gödrös lesz. Ha a nyomás túl nagy, könnyen megereszkedik, és a festékköd túl nagy ahhoz, hogy pazarolja az anyagokat, és befolyásolja az építőmunkások egészségét.
3. A fúvóka és a tárgy felülete közötti távolság 300-400 mm, és könnyen megereszkedik, ha túl közel van. Ha túl messze van, a festékköd egyenetlen lesz, és lyukak keletkeznek. Ha pedig a fúvóka messze van a tárgy felületétől, a festékköd útközben szétterül, hulladékot okozva. A festékgyártó közölte, hogy a konkrét távolság a festék típusa, viszkozitása és légnyomása szerint határozható meg.
4. A szórópisztoly fel-le, balra-jobbra tud mozogni, egyenletesen, 10-12 m/perc sebességgel. Egyenesnek kell lennie, és közvetlenül a tárgy felületével szemben kell lennie. Ha a tárgy felületének mindkét oldalára permetez, a szórópisztoly ravaszát meghúzó kezet gyorsan el kell engedni. Be, ez csökkenti a festékködöt.
Feladás időpontja: 2024. január 18