Az elmúlt két hónapban az új koronajárvány második hullámának gyors romlása Indiában a járvány elleni globális küzdelem legkiemelkedőbb eseményévé vált. A tomboló járvány miatt számos indiai gyár bezárt, és sok helyi vállalat és multinacionális vállalat van bajban.

A járvány tovább súlyosbodik, Indiában számos iparág sújtja

A járvány gyors terjedése túlterhelte India egészségügyi rendszerét. Megdöbbentőek az emberek, akik holttesteket égetnek a parkokban, a Gangesz partján és az utcákon. Jelenleg az indiai önkormányzatok több mint fele a „város bezárása” mellett döntött, a termelést és az életet egymás után felfüggesztették, és számos indiai pillérágazat is komoly hatásokkal néz szembe.

Surat itt található: Gujarat, India. A városban a legtöbben textilipari munkával foglalkoznak. A járvány heves, és India különböző szintű blokádintézkedéseket hajtott végre. Néhány Surat textilkereskedő azt mondta, hogy üzletük közel 90%-kal csökkent.

Indiai Surat textilkereskedő Dinesh Kataria: 65 000 textilkereskedő van Suratban. Ha az átlagszám alapján számoljuk, a szurati textilipar naponta legalább 48 millió USD-t veszít.

Surat jelenlegi helyzete csak az indiai textilipar mikrokozmosza, és az egész indiai textilipar rohamos hanyatlás előtt áll. A járvány második kitörése a tengerentúli gazdasági tevékenységek liberalizációja után a ruházat iránti erős keresletet felülírta, és nagyszámú európai és amerikai textilrendelést adtak át.

Tavaly áprilistól idén márciusig India textil- és ruházati exportja 12,99%-kal esett vissza az előző évhez képest, 33,85 milliárd dollárról 29,45 milliárd dollárra. Közülük a ruhaexport 20,8%-kal, a textilexport 6,43%-kal esett vissza.

A textilipar mellett az indiai mobiltelefon-ipart is sújtotta. Külföldi sajtóértesülések szerint az indiai Foxconn egyik gyárában több mint 100 dolgozónál diagnosztizálták a fertőzést. Jelenleg a gyár által feldolgozott Apple mobiltelefonok gyártása több mint 50%-kal csökkent.

Az OPPO indiai üzeme is leállította a termelést ugyanezen okból. A járvány súlyosbodása számos indiai mobiltelefon-gyár gyártási kapacitásának rohamos csökkenését okozta, a gyártóműhelyeket pedig sorra felfüggesztették.

India a „World Pharmaceutical Factory” címet viseli, és a világ generikus gyógyszereinek közel 20%-át állítja elő. Nyersanyagai a teljes gyógyszeripari lánc fontos láncszemei, amely szorosan kapcsolódik az upstream és a downstream lánchoz. Az új koronajárvány az indiai gyárak működési arányának komoly visszaeséséhez vezetett, az indiai gyógyszerközvetítők és API-cégek működési aránya pedig mindössze 30% körüli.

A „German Business Week” a közelmúltban arról számolt be, hogy a nagyszabású bezárási intézkedések miatt a gyógyszergyárak alapvetően bezártak, India Európába és más régiókba irányuló gyógyszerexportjának ellátási lánca pedig jelenleg az összeomlás állapotában van.

Mélyen a járvány mocsarában. Mi az indiai „hipoxia” lényege?

Ebben az indiai járványhullámban a legzavaróbb az, hogy sok ember halt meg oxigénhiány miatt. Sokan sorba álltak az oxigénért, sőt volt olyan jelenet is, amikor az államok versengenek az oxigénért.

Az elmúlt néhány napban az indiai emberek oximéterekért tülekedtek. Miért nem tudja a nagy gyártó országként ismert India azt az oxigént és oximétert előállítani, amire az embereknek szüksége van? Mekkora gazdasági hatása van a járványnak Indiára? Befolyásolja-e a világgazdaság fellendülését?

Az oxigén előállítása nem nehéz. Normális körülmények között India több mint 7000 tonna oxigént tud termelni naponta. Amikor kitört a járvány, az eredetileg megtermelt oxigén nagy részét nem használták fel a kórházakban. Sok indiai vállalat nem tudott gyorsan átállni a termelésre. Ráadásul Indiának nem volt nemzeti szervezete az oxigén ütemezésére. Gyártási és szállítási kapacitás, oxigénhiány van.

Véletlenül a közelmúltban a média arról számolt be, hogy Indiában a pulzoximéterek hiánya tapasztalható. A meglévő oximéterek 98%-a importált. Ezt a kis műszert, amellyel a páciens artériás vérének oxigéntartalmát mérik, nem nehéz előállítani, de India kibocsátása nem tud növekedni a kapcsolódó tartozékok és alapanyagok gyártókapacitása miatt.

Ding Yifan, az Állami Tanács Fejlesztési Kutatóközpontjának Világfejlesztési Kutatóintézetének kutatója: India ipari rendszeréből hiányoznak a támogató létesítmények, különösen a változás képessége. Amikor ezek a vállalatok különleges körülményekkel szembesülnek, és át kell alakítaniuk az ipari láncot a termeléshez, gyenge az alkalmazkodóképességük.

Az indiai kormány nem látta a gyenge gyártás problémáját. 2011-ben az indiai feldolgozóipar a GDP körülbelül 16%-át adta. Az indiai kormány sorra indította el azt a tervet, hogy 2022-re 22%-ra növelje a feldolgozóipar GDP-n belüli részarányát. Az Indian Brand Equity Foundation adatai szerint ez az arány 2020-ban változatlan marad, mindössze 17%.

Liu Xiaoxue, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia Ázsia-Csendes-óceáni és Globális Stratégia Intézetének munkatársa elmondta, hogy a modern gyártás hatalmas rendszer, és a föld, a munkaerő és az infrastruktúra szükséges támogató feltételek. India földjének 70%-a magántulajdonban van, és a lakossági előnyt nem alakították át munkaerő-előnnyé. A rávilágított járvány idején az indiai kormány pénzügyi tőkeáttételt alkalmazott, ami a külföldi adósság növekedéséhez vezetett.

A Nemzetközi Valutaalap legfrissebb jelentése szerint „Indiában a legmagasabb az adóssághányad az összes feltörekvő piac közül”.

Egyes közgazdászok becslése szerint India jelenlegi heti gazdasági vesztesége eléri a 4 milliárd dollárt. Ha a járványt nem sikerül megfékezni, hetente 5,5 milliárd dollárnyi gazdasági veszteséggel kell szembenéznie.

Rahul Bagalil, az egyesült királyságbeli Barclays Bank vezető indiai közgazdásza: Ha nem tudjuk megfékezni a világjárványt vagy a járványok második hullámát, ez a helyzet júliusig vagy augusztusig folytatódik, és a veszteség aránytalanul meg fog nőni, és megközelítheti a 90 milliárdot. amerikai dollár (mintegy 580 milliárd jüan).

2019-ben India teljes import- és exportmérete a világ teljes importjának mindössze 2,1%-át tette ki, ami jóval kevesebb, mint más nagy gazdaságokban, például Kínában, az Európai Unióban és az Egyesült Államokban.